Az Alzheimer-kór tünetei

Az Alzheimer-kór tünetei kezdetben általában enyhék, de az idő múlásával egyre több agysejt károsodik és a tünetek egyre súlyosbodnak, és kezdik zavarni a mindennapi életet. Nézzük a tünetek előrehaladását lépésről lépésre:

Létezik az Alzheimer-kór esetében néhány gyakori tünet, de senki esetében sem lesz pontosan ugyanolyan a tünet, mint másnál, aki hasonló betegségben szenved.

A legtöbb ember számára az Alzheimer-kór első jelei a memória problémákkal kezdődnek – különösen a közelmúltbeli eseményekre való visszaemlékezés és az új információk megismerésének nehézségei. Ennek oka, hogy az Alzheimer-kór elején károsodik az agy hippokampusz része. A korai szakaszokban azonban általában nem befolyásolja a régi emlékek felidézést.

Az Alzheimer kór előrehaladtával a memóriaproblémák általában jobban érintik a mindennapi életet, mint például:

  • a ház körül elveszett tárgyak (pl.: kulcsok vagy szemüveg)
  • a barátok neveinek elfelejtése vagy a beszélgetés közben a megfelelő szavak keresése/megtalálása
  • a közelmúltbeli események vagy beszélgetések elfelejtése
  • egy ismerős helyen vagy ismerős utazáson történő eltévedés
  • találkozók vagy fontos dátumok elfelejtése

Az emlékezési nehézségek mellett az Alzheimer-kórban szenvedőknek valószínűleg más problémáik is vannak. Ide tartoznak a gondolkodás, az érvelés, a beszélt nyelv vagy az észleléssel kapcsolatos problémák jelenléte, mint pl.:

  • beszéd – megismételhetik magukat, vagy küzdenek, hogy a beszélgetést követni tudják
  • három dimenzióban látni a dolgokat és megítélni a távolságokat (térbeli látás képességének romlása) – a lépcsőn felfelé vagy lefelé haladás vagy az autóval parkolás sokkal nehezebb
  • koncentrálás, tervezés vagy szervezés – döntés meghozatalának nehézsége, problémák megoldásával kapcsolatos nehézségek vagy feladatsorok végrehajtásának nehézsége (pl: étel főzése)
  • orientáció – összezavarodhat, vagy elveszítheti a nap vagy a dátum nyomon követését.

Az Alzheimer-kór korábbi stádiumában lévő személyek hangulata nagyon gyakran képes változni. Idegesnek, depressziósnak érzik magukat vagy könnyebben felbosszanthatják őket. Sokan elveszítik az érdeklődésüket az emberi kapcsolatok, az emberekkel való beszélgetésekkel kapcsolatban, a hobbijuk és egyéb tevékenységek iránt. Ezek a változások kihívást jelentenek mind a demenciában szenvedők, mind a hozzájuk közeli személyek számára. Bárki számára, aki nehéz helyzetbe kerül, kérjen segítséget vagy támogatást a háziorvostól vagy más szakembertől.

 

Késői stádiumok

Az Alzheimer előrehaladtával a memóriavesztés, a beszélt nyelv, az érvelés és az orientáció problémái sokat súlyosbodnak. Az Alzheimer-kórban szenvedő személyeknek napi szintű támogatásra van szüksége.

Vannak olyan emberek, aki a betegség előrehaladtával elkezdenek hinni a hamis dolgoknak, például annak meggyőződése, hogy valaki lop tőlük. Ritkábban előfordulhatnak hogy látnak vagy hallanak olyan dolgokat, amelyek valójában nincsenek (hallucinációik vannak).

Számos Alzheimer-kóros ember elkezd úgy viselkedni, ami addigi természetükkel nem összeegyeztethető, számukra nem normális. Ezek a viselkedési anomáliák lehetnek többek között izgalomi állapot, kiáltások, ugyanazon kérdések megismétlése, alvási szokások zavara vagy agresszív reakciók. Ezek mind a hozzátartozók és mind a gondozók számára zavaró és kihívást jelentő szituáció. Előfordulhat, hogy e viselkedések kezelésére és támogatására külön szakemberre van szükség, mely különbözik a kifejezetten a memóriaproblémák kezelésétől.

Az Alzheimer-kór még későbbi stádiumaiban a betegek sokkal kevésbé képesek felismerni a körülöttük zajló eseményeket. Segítség nélkül már nehézséget jelent számukra az étkezés és a járás, és egyre törékenyebbé válnak. Legvégül a betegnek segítségre lesz szüksége a mindennapi tevekénységek során is.

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek élettartama a betegség progressziójával személyenként változik. Általánosságban elmondható viszont, hogy az első tünetek megjelenését követően az Alzheimer-kórban szenvedő betegek körülbelül 8-10 évig élnek. Ez azonban nagyon változó, különös tekintettel attól, hogy milyen idős volt az adott beteg, amikor először diagnosztizálták nála az első tüneteket.

 

  1. Memória vesztés és demencia

A memóriavesztés a demencia zavaró része, mind a betegségben szenvedő személyek, mind a körülöttük lévő emberek számára. Bár zavaró lehet, vannak dolgok, amelyeket megtehetünk annak érdekében, hogy kezeljük a memóriaproblémákat és magabiztosak valamint függetlenek maradjanak a lehető leghosszabb ideig.

Mikor kapcsolódik a memóriavesztés a demenciához?

A memóriavesztés gyakran a demencia, különösen az Alzheimer-kór egyik első jele. A memória elvesztését kezdetben összetéveszthetik a normális feledékenységgel, amely gyakran növekszik a kor előrehaladtával vagy stresszhelyzet keletkezésével. Demenciában szenvedő betegek körében azonban fokozatosan világossá válik, hogy a memóriaproblémák súlyosabbak és tartósabbak. Ez gyakran nyilvánvalóbb lesz a család és a barátok számára, mint maguknak az embereknek. A memória elvesztését az ember gondolkodásának, viselkedésének és érzésének megváltozása kíséri. Ez még nehezebbé teheti a mindennapi élettel való megbirkózást.

A memória elvesztése eltérően érinti az embereket, csakúgy, mint a demencia minden szempontja. Például néhány demenciában szenvedő ember sokkal hosszabb ideig megőrzi bizonyos készségeit, másoknak már korábban is segítségre van szükségük. Egyes személyek emlékeznek a meglepő tényekre vagy tapasztalatokra, különös tekintettel az életük korábbi emlékeire, de elfelejthetik a közelmúlt eseményeit vagy ismerőseiket.

  1. Hogyan élik meg az emberek a memóriavesztést?

A memória elvesztése miként érinti a demenciában szenvedő embereket és milyen tüneteik vannak. A demenciában szenvedő betegek gyakran nehézségeket tapasztalnak emlékezetükben, melyek akadályozzák a mindennapi tevékenységeiket.

Ezt a memóriavesztést gyakran az agynak a hippokampusznak nevezett része okozza, mely nagyon fontos szerepet játszik a napi memóriában.

Míg a memóriavesztés mindenkit eltérően érint, sok demenciában szenvedő ember a következő problémákkal küzd:

  • elfelejtik a közel múltbeli beszélgetéseket vagy eseményeket
  • küzdenek a megfelelő szó megtalálásáért egy beszélgetésben, vagy elfelejtik az a személyek nevét vagy tárgyak nevét
  • különböző tárgyak elvesztése a ház körül (mint például kulcsok vagy szemüvegek)
  • küzdenek az ismerős feladatokkal, például egy csésze tea elkészítésével
  • találkozó vagy évfordulók elfelejtése
  • gyógyszerek kezelések elfelejtése (például nem emlékeznek rá, hogy a szokásos adagot beszedték-e)
  • ismerős környezetben eltévednek (például a környéken, ahol élnek) vagy ismerős utazások során (például az üzletekben)
  • arcok felismerésének nehézségei (még a legközelebbi családtagok esetében is)

Ahogy a beteg demenciája előrehalad, memóriája egyre jobban romlik. A korai szakaszban a hosszú távú memória gyakran kevésbé érintett. Valószínűleg ez azért van, mert a régebbi emlékek – melyekre gyakran gondolnak – szilárddá válnak és valószínűbb, hogy azokat hívják vissza, mint az újabbakat.

Memória és érzelmek

Az emlékezetnek érzelmi aspektusa is van. Az érzelmek befolyásolják, hogy mire és hogyan emlékszik az ember, és hogy az egyes emlékektől hogyan érzik magukat. Az emberek érzelmi memóriáját sokkal később érinti a demencia. Mielőtt ez megtörténne, az emberek gyakran emlékeznek arra, hogy hogyan érezték magukat konkrét dolgok esetében, még ha konkrétan nem tudnak visszaemlékezni a dolgokra. Például egy demenciában szenvedő beteg nem fog emlékezni arra, hogy hol vagy mikor volt nyaralni, de arra emlékezni fog, hogy hogyan érezte magát amikor ott volt.

Vannak olyan dolgok, amelyekre a demenciában szenvedő emberek hosszabb ideig vissza tudnak emlékezni. Ezek lehetnek:

  • dolgok melyek régen történtek, különösen a serdülőkorban vagy a korai felnőttkorban
  • dolgok melyeket sokszor megtett, mint például a munkába vagy iskolába vezető út
  • dolgok melyeket újra és újra gyakorolták, például egy hangszeren történő játék vagy a egy-egy tánclépés
  • események vagy dátumok, melyek erős érzelmi hatást gyakoroltak az emberre.

 

  1. Az emlékezet elvesztésével járó érzelmi hatások

A memória elvesztése sok gyakorlati nehézséget okozhat az emberek számára. Erősen befolyásolhatja azt, hogy hogyan érzik magukat és hogyan érzik magukat az őket támogató személyek.

Mindenki másképp reagál a memóriaproblémáira, de sokan csalódnak vagy aggódnak. Elveszíthetik önbizalmukat és zavarba ejthetik nehézségek. A memóriaproblémák azt is eredményezhetik, hogy a beteg visszavonul szituációkból, vagy abbahagyja az addig szokásos dolgait. Megvádolhatnak másokat, hogy elmozdítottak vagy ellophatták dolgaikat. Fontos, hogy tisztában legyenek ezekkel a nehézségekkel, és megtalálják a támogatási lehetőségeket.

Hogyan lehet támogatni valakit, aki memóriavesztéssel él?

A következő javaslatok segíthetnek:

  • ösztönözze az embert arra, hogy beszéljen arról, hogyan érzi magát.
  • támogassuk az embert bármilyen csalódás is éri, például azzal, hogy témákon, szituációkon keresztül beszéljünk róla és keressünk módszereket azok kezelésére.
  • támogassa az embert a napi szintű nehézségek kezelésében, ahelyett, hogy arra összepontosítson, hogy mi történhet a jövőben.
  • támogassa az embert, hogy összpontosítson arra, hogy mit tehet még, és bátorítsa őket, hogy folytassák ezeket a dolgokat.
  • bátorítsa az embert, hogy több időt töltsön emberekkel és amennyire csak lehetséges, vegyen részt tevékenységekben.
  • időnként a legjobb, ha megváltoztatja a beszélgetést vagy tevékenységet, hogy megpróbálja eltávolítani az esetleges frusztrációt.

Amennyiben felmerül a veszélye annak, hogy az ember memóriavesztés fenyegeti, használjon asszertív/segítő technológiákat, hogy csökkentse a lehetséges kockázatot. Ha a személy képes döntéseket hozni, fontos, hogy támogassuk a döntésében. Nagyon gyakran a kockázatok és az előnyök közötti egyensúly megteremtése a legfontosabb feladat.

  1. Kommunikáció valakivel, akinek memóriavesztése van

Tippek és tanácsok, hogyan lehet kommunikálni valakivel, akinek memóriavesztése van.

Felejtsd el a közelmúltbeli beszélgetéseket vagy eseményeket

A memóriaproblémákkal küzdő emberek számára nehéz lesz memorizálni, majd emlékezni a legutóbbi beszélgetésekre és eseményekre. Az agy azon része (a hippokampusz), mely lehetővé teszi az új információk feldolgozását sérült lehet. Ez megnehezíti a beteg számára az új emlékek kialakítását és új információk megismerését. Emiatt a beteg elfelejtheti a beszélgetést, amelyet a közelmúltban folytattak, vagy egy megbeszélt találkozót vagy tervet. A félreértések elkerülése miatt az alábbi tippek segíthetnek:

  • Kerülje, hogy megjegyzi beszélgetőpartnerének, hogy már korábban ezt az információt elmondta.
  • Tedd fel magadnak a kérdést, hogy tényleg ennyire számít, hogy beszélgetőpartnered emlékszik-e a veled folytatott beszélgetésre vagy találkozóra. Fontos, hogy az erőszakos felidéztetés ronthatja a dolgot.
  • Állítson be egy rendszeres rutint. Ez megkönnyíti a személy számára, hogy emlékezzen arra, mi fog történni a nap folyamán.
  • Bátorítsa őket, hogy a napi történéseket naplóban rögzítsék. A képek és a szavak hasznos eszközei lehetnek az emlékezésnek. Használhatóak arra, hogy az embert emlékeztesse arra mit tett, mik történtek egy adott beszélgetésben, egy adott találkozón.
  • Tegyen jelzéseket és utasításokat, és próbáljon meg homályos kérdések helyett egyszerűen és nyíltan fogalmazni. Például: „Egy kis idő eltelt a reggeli óta. Éhes vagy? helyette: Reggeliztél?
  • Fontolja meg emlékeztetők, pl. ragadós jegyzetek vagy a falinaptár használatát az egyszeri feladatokhoz valamint az állandóbb emlékeztetők az olyan feladatokhoz, melyeket gyakrabban végez (például tartson jegyzetet az ajtó mellett, hogy emlékezzen a kulcsokra és a pénztárcára)
  • Fontolja meg a segítő technikai eszközök használatát, például automatikus naptár órát, hogy segítse az embert a fontos dolgok emlékeztetésére.
  • Összpontosítson egyszerre csak egy dologra, a túl sok információ egyszerre nyomasztó lehet.
  • Egyszerűen adjon át információkat, melyeket gyakran megismétel (ha szükséges)
  • Csökkentse a zavaró hatásokat, mint például a zavaró háttérzajokat.
  • Használjon egyszerű és konkrét kérdéseket, mint pl.: „Teát vagy kávét akarsz?”, nem pedig a „Mi szeretnél inni?” helyett. Ez a válaszadási opció szűkítés segíti a döntés meghozatalában.

Küzdés a megfelelő szó megtalálásával

A demenciában szenvedő embereknek nehézségeik lehetnek a megfelelő szó megtalálásakor egy-egy beszélgetésben. Azzal is küzdhetnek, hogy emlékezzenek a tárgyak vagy emberek nevére.

  • Küzd, hogy megtalálják a megfelelő szót egy-egy beszélgetésben, vagy úgy tűnik, hogy elakad, mert a szó a „nyelvük hegyén” van.
  • Küzdelem a szavak jelentésének emlékezetére
  • Elfelejti az emberek nevét akkor is, ha jól ismerik őket
  • Elfelejti a tárgyak nevét (pl.: kés, könyv, fa)

Ezek a nehézségek megnehezítik a demenciában szenvedő emberekkel való kommunikációt. Ennek ellenére számos módon támogathatjuk a beszélgetést.

  • Adjon elegendő időt a személynek a szó megtalálására, de próbáljon ne túl sok időt hagyni, hogy a beszélgetőpartner zavarba jöjjön.
  • Gondoljunk a beszélgetőpartnerünk által folytatott beszélgetésünk összefüggésére, mely segíthet abban, hogy megtalálja a megfelelő szót.
  • Kapcsolja ki a háttérzajt, és próbáljon megbizonyosodni arról, hogy a környezet nem zavarja a figyelmet.
  • Vegye figyelembe, hogy a beteg mely napszakban van a legjobban. Lehet, hogy reggel van a legtöbb energiája.
  • Ne siettesse az beteget. Ha stressznek vagy nyomásnak érzékeli a beszélgetést, a dolgok még rosszabbá válhatnak. Legyünk türelmesek és ne fejezzük be a mondatokat helyettük.

Hogyan támogassuk a demenciában szenvedő embereket, amikor elfelejtik a tárgyak és az emberek nevét

  • Próbáljon meg taktikai módszereket kitalálni, hogy emlékeztesse a beteget az adott névre, vagy felszólítások segítségével segítse őt (pl: Itt van a szomszédunk Bill)
  • Sokkal nehezebben jegyzi meg az ember a neveket, ha fáradt vagy stresszes. Próbáljon várni, amíg egy kicsit nyugodtabb légkör alakul ki vagy kicsit jobban érzi magát.
  • Használjon utasításokat, útmutatásokat és kontextust az elemek elnevezéséhez. Ezzel a személy felismerhet valamit vagy, hogy mire használják, akkor is ha nem emlékszik a nevére.
  • Ne látogassanak el túl zsúfolt helyekre, pl. piacokra – az ember jobban fog megbirkózni a kevésbé zsúfolt helyekkel.
  1. Támogasson valakit, akinek memóriavesztése van

Tudja meg, hogyan támogathatja a demenciában szenvedő embereket, akik tárgyakat veszítenek el, eltévednek az ismert környezetben, elfelejtik a találkozókat vagy nehezen tudják felismerni az embereket.

Tárgyak elvesztése

A demenciában az emberek gyakran veszítenek el tárgyakat, ahogy a memóriavesztés előrehaladtával.

  • elveszítik a közös tárgyakat, például szemüveget vagy kulcsot
  • hagyjon tárgyakat szokatlan vagy „rossz” helyeken, például kulcsokat a fürdőszobában vagy teástasakokat a hűtőben.

A demenciában szenvedő személy megpróbálja megérteni a valóságot és a történő eseményeket. Lehet, hogy nem emlékeznek arra, hogy valamely tárgyat hová tették el, ezért feltételezhetik, hogy valaki elvette tőlük. Ugyanakkor lehet igazságtartalma – ne utasítsa el egyből őket, mivel demenciájuk van.

 

Napi feladatokkal kapcsolatos nehézségek

A demencia előrehaladtával az embernek egyre több és több nehézsége lehet a korábban már sokszor elvégzett feladatokkal, például öltözködéssel, csésze tea elkészítésével vagy családi ebéddel vagy hobbikkal (mint például egy ismerős mint megkötésével). Ennek oka részben az lehet, hogy nehézségekbe ütközik a szükséges műveletek sorrendjének emlékezete.

Amikor egy személynek nehézségei vannak az ismerős feladatokkal, ez nagyon aggasztó lehet a körülöttük lévők számára. A család vagy a gondozók aggódhatnak a beteg folyamatos biztonsága és kezelési képessége miatt, ami azt eredményezheti, hogy megállíthatják a személyt a tevékenységek elvégzésében. Fontos azonban, hogy támogassuk a demenciában szenvedő személyt a lehető legnagyobb mértékben és a lehető leghosszabb ideig. Fontolja meg az alábbi tippeket a demenciában szenvedő betegek napi feladatainak ellátásában:

  • Gondoljon a segítő technológia használatára. Rengeteg eszköz áll rendelkezésre, amelyek segítenek a demenciában szenvedőknek a mindennapi tevékenységek kezelésében – pl gyógyszerszer adagoló emlékeztető dobozok.
  • Támogassa a beteget amennyire csak lehetséges, tegyen meg mindent azáltal, hogy a feladatokat kisebb, egyszerűbb lépésekre bontja.
  • Próbálja megtalálni az egyes feladatok elvégzésének megkönnyítését, például az egyes tevékenységek elvégzéséhez készítse elő a tárgyakat, mint például teafilterek, bögrék, teáskanalak és cukor.
  • Használjon emlékeztetőtáblákat, például egyszerű utasításokat a mikrohullámú sütő használatához.
  • Végezzen olyan változtatásokat a környezetben melyek megkönnyítik a dolgokat a beteg számára, mint pl. képes címkékkel lássa el a szekrényeket, melyből látható mi található benne, és ellenőrizze, hogy a belső megvilágítás megfelelő-e.

Ismerős környezetben történő eltévedés

Gyakran előfordul, hogy a demenciában szenvedő személy elmegy a boltba, majd elfelejti, hogy hova ment vagy miért ment. Ez ahhoz vezethet, hogy nem ismeri fel a környezetét, és eltévedhet. Az alábbi tippek hasznosak lehetnek:

  • Győződjön meg arról, hogy a demenciában szenvedő személy valamilyen formában azonosítható, a személy számára jól ismert személy elérhetőségei megtalálhatóak nála. Hasznos lehet egy vészhelyzeti azonosító eszköz is.
  • Sokat segíthet, ha a szomszédoknak vagy a helyi/közeli üzlet tulajdonosoknak beszél a demenciás nehézségeiről. Ez segíthet abban, hogy az ember eltéved. Előfordulhat, hogy a mobiltelefon használata hasznos lehet. Vannak bárki számára könnyen megtanulható használatú mobiltelefonok, annak ellenére, ha a beteg nem szokott hozzá a használatukhoz.
  • Ha aggódik amiatt, hogy a demenciában szenvedő ember eltéved, fontolja meg támogató személy lehetőségét.
  • Beszéljen a demenciában szenvedő emberrel egyéb segítő technológiai termékek alkalmazásának lehetőségéről, mint például egy GPS eszköz. Ez segíthet neki a továbblépésben és megnyugtathatja hogyha eltéved, akkor is meg fogják találni.

Találkozók elfelejtése

A demenciában szenvedő emberek gyakran elfelejtik a közelgő eseményeket – például orvosi találkozókat, látogatásokat vagy évfordulókat.

  • Fontolja meg naptárak és órák használatát, hogy emlékeztesse a személyt a közelgő eseményekre. Helyezze őket olyan helyre, ahol a demeciában szenvedő személy láthatja, például az éjjeli szekrényre. Valószínűleg a legjobban ez működik, ha az adott személy használja ezeket a dolgokat.
  • Ha beteg mobiltelefont használ, vagy van online naptára, fontolja meg az eseményekkel és találkozókkal kapcsolatos emlékeztetők bevitelét oda.
  • Bizonyos megbeszélések (pl. háziorvos, fogorvos vagy fodrászat) esetében lehetséges, hogy a találkozó előtt emlékeztető szöveget rendezzen. Ez akkor lehet hasznos, ha a személy mobiltelefont használ.

Arcok felismerése

A személy demenciájának előrehaladtával valószínűleg kevésbé lesz képes felismerni az embereket. Ennek oka, hogy az agy már nem tud emlékezni arcokra vagy összerakni a vizuális információkat. A személynek nehézségei lehetnek:

  • arcok felismerése, ideértve az ismerősöket is. A felismerésben mégis segíthet, ha hallja az embert beszélni, vagy parfüm illata alapján megkülönböztetni.
  • nem ismeri fel saját tükörképét a tükörben – úgy gondolja, hogy a látott tükörkép más személy
  • nem ismerik fel közvetlen rokonukat vagy közeli barátaikat – úgy gondolják, hogy betolakodók vannak az otthonukban.

Néhány demenciában szenvedő ember azt gondolhatja, hogy egy fiatalabb rokon a házastársa vagy a szülője. Ennek fő oka, hogy a demenciában szenvedő személy úgy gondolja, hogy más időszakban/más korban él. Gondolkodásuk szerint partnerük sokkal fiatalabb, mint a tényleges házastársuk, így tévesen egy fiatalabb rokonnal azonosítják házastársukat, főleg ha a két rokon között még hasonlóság is van. Lehet, hogy nem ismerik fel gyermekeiket, mert úgy vélik, hogy tényleges koruknál sokkal fiatalabbak, és nem hiszik el hogy vannak gyermekei, nem hogy felnőtt korú gyermekeik.